Az Év Fája (fafaja) 2018-ban a virágos kőris (Fraxinus ornus)
A virágos kőris Dél-Európa száraz – meleg, sziklás talajú bokorerdeinek jellemző fája. A Magyar Középhegység napos déli lejtőin a molyhos tölggyel és a cserszömörcével együtt sztyepprétekkel tarkított bokorerdőket alkot, de karsztbükkösben is gyakori. Nem csak a szárazságot, de a légszennyezést is jó viseli, ezért és feltűnő virágzata miatt díszfának is kedvelt, de védő erdőnek és sziklakopárok fásítására is kiválóan alkalmas. A virágos kőris nevét onnan kapta, hogy a virágainak sziromlevelei is vannak.
A Wikipédiában: A virágos kőris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató fafaj. A "virágos kőris" nevet azért kapta, mert virágainak - a magas kőristől eltérően - sziromlevelei is vannak.
...
Mivel törzsének átmérője és magassága is meglehetősen kicsi, erdészeti jelentősége alárendelt. Leginkább csak tűzifának alkalmas, de mivel gyorsan nő, már fiatalon terem és magról szaporodik, a kopár területek erdősítéséhez elegyfának ültetik. A szennyezett levegőt jól tűri, ezért az ilyen helyeken véderdők, erdősávok telepítésére igen alkalmas.
Az elegyfaként a hegyvidékekbe felhatoló példányok törzse gyakran szabálytalan alakú, hajlott, gyakran egész alacsonyan villásodik.
Kérgéből néha édes nedv, "manna" folyik, ezért szokták mannakőrisnek is nevezni. A nedvedzést a mannakabóca (Cicada orni) szúrása okozza, vagy naponta ismételt kereszthasítással érhető el. A kifolyó manna a levegőn megkeményedik. Gyógyszerészeti felhasználásra legjobb a csöves manna, ugyanis a vénebb törzsről gyűjtött kövér manna nem elég tiszta. Az így gyűjtött mannát köhögés ellen és enyhe hashajtónak (pl. aranyér, végbélrepedés kezelésére) használják. A mannitolt cukorbetegség esetén cukorhelyettesítő szerként is alkalmazzák.
Virágpora allergén.
A kőrisek nemzetségének áttekintése a Wikipédián.
A virágos kőrisnek több fajtája is ismert, melyek közül a Mecsek magyar nemesítésű. A továbbiakat is felsorolja Bálint Gazda.
Az Év Fája (faegyede) 2018-ban a
HOZZÁNK KÖZELI zengővárkonyi szelídgesztenye lett
300 éves fa, amely kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba), átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák meggyújtották, hogy melegedjenek. Az Év Fája 2018 cím elnyerése után a fa alatt viszonylag friss tűzrakás nyomait találtuk 2017. november 23-án.
